Mottó: Prágának gyönyörű belvárosa van, Budapestnek városfejlesztési stratégiája.

A következő hetekben a két várost különböző tematikák mentén hasonlítom össze és próbálom megtalálni a választ, hogy miért Prága és miért nem a hatalmas előnnyel induló Budapest lett kelet Párizsa.

Pedig nekünk 2005. óta városfejlesztési stratégiánk is van. 228 oldalas. Netről letölthető.

Először is a házak. Egy hétig róttam a prágai utcákat és kettő, azaz két darab olyan belvárosi épületet láttam, ahol csak a bolti szint lett kitatarozva. Félreértés ne essék, ez a város is szürke volt és piszkos. Nem vagyok városfejlesztési szakember, de még számomra is nyilvánvaló, hogy Prágában egy tudatos koncepció mentén dolgoztak.

Káoszban a rend

Először is nem akarták a várost állandóan kitalálni.  Hozott anyagból dolgoztak és csupán rehabilitálták a városközpontot. Majd visszaadták a gyalogosoknak. Ugyanis a kis üzletekkel csak a gyalogos a kompatibilis, éppúgy, ahogy az autós a plázákkal. Az autós az "egy helyen mindent" keresi, a sétáló a színes kirakatokat, padokat, fagyizókat és az emberek társaságát.

Sokszor hallom a kifogást, hogy Prága kisebb és koncentráltabb. De bocsánat, Budapest en bloc nem néz ki jól. Mert ha rendbetettük volna az 5-6-7. kerületet és utána kivárunk egy kicsit, mert elfogyott a szufla, az rendben lenne. De a mára már elfogadható 5. kerületben sem tudhatjuk, hogy mi vár ránk a sarkon túl. Őszintén, a Ferenciek terén mióta tart az átépítés? Keleti pályaudvar? Hány nyár telt el?

Vörösmarty tér? Ezt nevezzük mi emblematikus térnek? A szellemházzal, ahol még embert az emeletre menni nem láttam? Egyébként annyira jellemző, hogy a rusnya ORI épületét helyettesítettük egy olyan dizájnnal, amelynek egyetlen pozitívuma, hogy a gyönyörű volt Luxus épülete visszatükröződik benne. Kár, hogy ezt a trükköt a várban már 30 éve eljátszottuk. Érdekes, hogy nem volt egy ember sem, aki azt javasolta volna, hogy mi lenne, ha nem építenénk semmit. Nagyítsuk meg a teret, legyen jobb átjárás a Dunához és vonjuk a térbe a Vigadót!

Nálunk mindig a mennyiért tudjuk eladni elve érvényesül, meg a mit lehetne még beépíteni. Budapestnek nincs szakrális tere. Semmilyen emblematikus tere nincs. Ami minden nagyvárosban van, még a multiközpontú városokban is. Bár nem kéne magunkat Londonhoz, Párizshoz vagy Rómához hasonlítani, igenis mi Prágával, Krakkóval és Béccsel vagyunk méretileg egy súlycsoportban.  És nekik vannak szakrális tereik. Templommal, piaccal és rengeteg kis utcácskával, melyek kiindulópontja a tér.

Húsvéti piac

Prágára visszatérve a városnak három központi része van: A régi városközpont (Stare Mesto), a modernebb Vencel tér az újvárosban (Nove Mesto) és a várnegyed.

Vencel tér - autósok és gyalogosok kompromisszumos együttélése

A Károly-híd túloldala, a Szent Mihály templommal (Mala Strana)

Mi van nekünk? Egy félig rendberakott várnegyed. Ahol a legfontosabb vita mostanában egy föld alatti parkoló körül zajlott. Apropó, mi van a bedőlt Zsigmond fallal?

Prágában egyáltalán nem engedtek az eredeti portálokhoz hozzányúlni.

A banknak is be kellett illeszkednie a képbe.

Folyt. köv. A közlekedés - avagy mi az a Kiss and Meet?